Több, mint egy éve, 2008. május 12-én, egy hétfői napon történt London belvárosában az, ami először gondolkodtatott el arról, hogy talán ismét újabb munkahely után kellene néznem. Ha ugyanis aznap én zárok, egy borzalmas gyilkosságnak lehettem volna a szemtanúja.

Miután sikerült munkahelyet váltanom abból a már korábban említett kávézóból, ahonnan egy teaboltba kerültem, elég ijesztő és valljuk be elgondolkodtató kalandokba keveredtem, illetve bűntényeknek lehettem szemtanúja.


Egyik alkalommal, helyettesítenem kellett menni az Oxford Street-en található boltunkból egy dél - londoni üzletbe. Szerettem utazgatni, úgyhogy szívesen mentem. Ez a nap keddre esett és előző nap szerencsére hamarabb végezhettem, három órakor, honorálva azt, hogy másnap egy kétórás utazásnak álltam elébe. Ez volt az óriási szerencsém, ugyanis ha aznap én zárok, akkor a szemtanúja lettem volna egy borzalmas gyilkosságnak.

Az Oxford Street a világ egyik leghíresebb bevásárló utcája, ahol a közbiztonságra fokozott rendőri felügyelet vigyáz. Abban a bizonyos teaboltban, aminek a neve Whittard of Chelsea, számtalanszor betévedtek kétes kinézetű egyének, akik gyakran fizetés nélkül távoztak. Ezzel rendszerint semmit sem tudtunk kezdeni, mert a feletteseink figyelmeztettek, hogy fegyver lehet náluk, nem éri meg egy doboz kakaóért, vagy teáért kockáztatnunk az életünket. Alapvetően élveztem a munkámat ennél a cégnél, de ez az állapot kicsit megmérgezte a hangulatot.

2008. május 13-án helyettesíteni voltam Broomley-ban, ami London egyik délen található városrésze. Miután végeztem a munkámmal, be kellett ugranom az Oxford Street-i üzletünkbe. Semmit sem sejtettem, hogy mi vár rám, ugyanis lusta bevándorlóként nem olvastam a helyi lapokat, mi is történt előző nap. Már akkor gyanús volt a helyzet, amikor a megszokottnál 8 megállóval hamarabb leszállítottak a buszról.

Gondoltam, biztos egy újabb felvonulás, ami a forgalom korlátozását eredményezte. Nem örültem, de jobb híján nekivágtam gyalog a forgalmas Oxford Street-nek. Azonban ekkor nem is volt olyan forgalmas, mint amire számítottam. Csodálkoztam is, hogy merre lehet az a rengeteg turista, akik ez idő tájt ellepik az utcákat. Haladtam, magam elé bámulva és még azt sem vettem észre, hogy mellettem 3 méterre a rendőrségi szalag mögött, űrruhába öltözött egyének járkáltak az úton.

Eleve már azt sem vettem észre, hogy nem szokványos kordonok, hanem rendőrség feliratú kordonok voltak elhelyezve az úttestre. Majd megláttam egy hatalmas fehér sátort, ahová sietve rendőrök szaladtak be és ki. Ekkor álltam meg, hogy szemügyre vegyem, milyen felvonulás rendeztek ezúttal. Nos, épp egy gyilkosság helyszínén álltam, derült ki miután egy a kordon mellett álló rendőrt megkérdeztem.

Nem egészen egy nappal korábban, miután elhagytam a munkahelyem, egy fekete férfit agyonszúrtak, aki a mi üzletünktől két bolttal arrébb lévő sport boltban volt biztonsági őr. Egyszerűen megölték. Nem hittem a fülemnek. Szerencsétlen fiú, kidobott két tolvajt a boltból korábban, amit később egy késszúrással toroltak meg nem messze az üzlettől. A 22 éves férfi azonnal meghalt.

Olyan érzésem volt, mintha egy a televíziókban sugárzott bűnügyi soroztok egyikének a forgatásán lettem volna. Mindenfele szkafanderes férfiak kutatták a földet profi módon, az üzletek ablakait fehér porral szórták be és az azokon lévő összes ujjlenyomatot nyilvántartásba vették. Egy jó darabig álltam ott és figyeltem munkájukat, amitől kezdtem megkattanni, ugyanis szüntelenül azon járt az agyam, hogy mi lett volna, ha a mi üzletünkbe jön be az a két fiatalkorú srác, és konfliktusba keveredek velük.

Egyre jobban felhergeltem magam és az üzletünkbe betérve már komolyan elgondolkodtam azon, hogy mennem kell. Újra. Nem maradhatok itt sem, mert félelemmel fogok munkába járni, attól rettegve, hogy amikor egyedül nyitok, valaki megtalál, és tehetetlen leszek vele szemben. Szerencsére sikerült legyőznöm ezt a félelmemet és egy jó darabig még ott maradtam az üzletünkben, de ez a hátralevő idő sem volt eseménymentes, annyit mondhatok...



A rendhagyó történethez rendhagyó feladatot oldhatsz meg!

Az általam leírt esetről egy cikket olvashatsz, amivel kapcsolatban öt kérdést teszek fel. A feladatod az, hogy próbáld megválaszolni a kérdéseket, melyet a feladat végén le is ellenőrizhetsz.

A cikket az alábbi címen érheted el:

forum.stripes.net

1. Mi történt a szerencsétlenül járt férfival a McDonald’s közelében?

2. Házas volt a férfi?

3. Hol mondták ki a halál beálltát?

4. Sikerült a férfit beazonosítani a cikk írásának idejére?

5. Hány percen belül érkezett ki a mentő?

Ez a bizonyos bevásárlóutca, ahol az eset történt, az alábbi képen látható:


















És végül a megoldások:

1. A férfi összeesett a McDonald’s közelében, miután leszúrták. (3. sor)

2. A szöveg nem mondja, csak egy szemtanú gondolkodott el rajta, vajon házas volt-e és várja-e őt haza a felesége (6. sor)

3. A Szent Tamás kórházban – St Thomas’ Hospital (7. sor)

4. A rendőrség még vár az azonosításra (12. sor)

5.  Öt percen belül kiért az első egység a helyszínre (15. sor)